Méhészeti park

Az Állami Méhészeti Gazdaságot Darányi Ignác földművelésügyi miniszter kezdeményezésére 1899-ben alapították. Az ünnepélyes megnyitóra 1902. június 1-én került sor. A gazdaság létesítése nagy nemzetközi feltűnést keltett, mert akkoriban még csak hasonló sem volt külföldön. 1902-ig közel 18.000 mézelő fát és cserjét ültettek az eredetileg 42 kat. hold méretű méhészeti parkban. Az évszázad elején létrehozott méhlegelő park növényi eredetű génállománya egyedülállónak tekinthető, mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.

A Méhészeti Gazdaságot Kovács Antal országos méhészeti felügyelő szervezte meg. A főméhest az ő tervei alapján építették, ami 60 méhcsalád befogadására volt alkalmas. A Méhészeti Park területén további két méhest rendeztek be, különböző rendszerű kaptárokat állítottak fel. A méhcsaládok száma a megnyitáskor 235 volt, amely 1914-re elérte a 394-et.

Ez a 9 ha-os helyi védettségű természetvédelmi terület napjainkban is a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat Génmegőrzési Intézet Méhészeti és Méhbiológiai Osztályához tartozik. Jelenleg erdészeti üzemterv hatálya alá tartozó erdő, üzemterv szerinti szálaló üzemmódban kezelve. A park rekonstrukciója jelenleg folyamatban van.

Méhészettörténeti Kiállítóhely

A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére.

A múzeum építése a méhészek társadalmi összefogásának próbája volt. Bizonyítja, hogy a magyar méhészközösség szervezeti önállóságra képes. A gyűjtemény építési költségeihez a MÉM (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium) és az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ (ÁTK) is hozzájárult.

A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület.  Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.  A legrégebbi méhlakások (tönk, köpü, bödön, kas), eszközök és felszerelések az emeleten láthatók. Itt található a legelső keretes kaptár 1683-ból, Angliából, valamint Huber ún. szeletes kaptár mintája 1792-ből. Különlegességnek számít Kövesdi Szarka Sándor ún. igazi keretes kaptára lépesméz termelő üvegbúrával és borítóval 1844-ből.  A kaptárok sokszínűségét minden korban a gazdaságossági szempontok, a termelékenység, a méhegészségügyi problémák, valamint a vándorlásból adódó helyzetek határozták meg. A mézpörgetők gazdag tárháza tükrözi a technika fejlődését, a kézi meghajtástól az erőátvitel változásán keresztül. Az igen változatos méhészeti eszközök, felszerelési tárgyak és a ma használatos kaptárok közel 40-féle változata a földszinten tekinthető meg. A Gödöllőn kifejlesztett pároztató-kaptár és a speciális eszközök mellett a kasos méhészkedést bemutató méhesház az emeleten található.

Nyitva tartás:

A Múzeum kizárólag az alábbi telefonszámokon történő előzetes bejelentkezés alapján látogatható!

• Méhészet: 0630/446-1668 
• Rácz Tímea: 0630/019-0295

Táblázat a belépődíjakról (érvényes 2022.12.31-ig)

Fotó készítése engedélyezett, videó és hangfelvétel NEM engedélyezett!

A helyszínen történő belépő vásárlása kizárólag készpénzben lehetséges!

Cím

2100 Gödöllő, Örösi Pál Zoltán sétány (az Isaszegi útról az Arborétum felé fordulva, majd balra tartva érhető el)

Google térkép

A Haszonállat-génmegőrzési Intézetben a nem szakmai csoportok az alábbi területeket és állatfajtákat tekinthetik meg előzetes bejelentkezést követően szakvezetéssel: 

• Székely épületek (lakóház, csűr, kis ól) 
• Magyar parlagi szamár 
• Magyar parlagi kecske nyáj
• Magyar marhafajták (magyar szürke, magyar tarka, kárpáti borzderes) és vízibivaly, egy gulyában 
• Magyar pulykafajták (rézpulyka, bronzpulyka, erdélyi tarka pulyka) 
• Magyar és erdélyi kopasznyakú tyúkfajták 
• Magyar parlagi gyöngytyúk 
• Magyar kacsafajták, magyar lúd 

Bejelentkezés:

Bódi László tudományos főmunkatárs
bodi.laszlo@nbgk.hu

Cím: 

Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ
Haszonállat-génmegőrzési Intézet
Gödöllő, Isaszegi út 200.