Küllemét tekintve az alföldi típushoz áll közelebb, de anyai tulajdonságait illetően annál jobbnak tartják. Kiváló tejelő és ebből következően báránynevelő, valamint jó alkalmazkodó képességének köszönhetően maradt fent napjainkig is, főleg az erdélyi Kovászna megyében. Sajnos az utóbbi években a mennyiség jegyében elterjedt állattenyésztési szemlélet veszélybe sodorta a fajtát, és ha nem gondolkodunk megfelelően a védelméről, az átkeresztezések miatt elvesztenénk. Ezért a Kárpát-medencei magyar fajták génmegőrzési programjában feltétlen helye van!